top of page
Keresés
  • Grüll Tibor

Elefántcsont-díszek Jeruzsálemből

A 2022 szeptemberében a Dávid Városában (Jeruzsálem) talált elefántcsonttöredékek a zsidó királyság kettészakadása utáni, de még a babiloni fogság előtti időkből származnak, és eddig még soha nem kerültek elő Jeruzsálem területén. Az elefántcsontból faragot díszeket bútorokba beépített fatáblaelemekben alkalmazták, amelyekbe intarziaszerűen illesztették bele őket. A kivételes műtárgyakat Jeruzsálem mai óvárosa mellett, a Giváti-parkoló ásatásain fedezték fel az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és a Tel-avivi Egyetem régészei közös kutatásukon. Az ókor egyik legértékesebb, az aranynál is drágább nyersanyagának tekintett elefántcsont maradványai egy Jeruzsálem hatalmának csúcspontján, a Kr. e. 8–7. században működő hatalmas kormányzati épület romjai közül kerültek elő. Az Első Szentély korából eddig csak a térség nagy királyságainak fővárosaiban bukkantak elefántcsont-díszítésekre, például Nimrudban, Asszíria egykori fővárosában, és Samáriában, a kettészakadt zsidó királyság északi részének, Izraelnek a fővárosában. Az elefántcsont használatával a régészek szerint Jeruzsálem is csatlakozik ezekhez a fővárosokhoz, megerősítve a város jelentőségét és központi szerepét a térségben, és egy sorba helyezve azt Asszíria és Izrael központjával az egykori globális közigazgatási és gazdasági rendszerben. A Biblia többször is említi az elefántcsontot, mindig az uralkodói gazdagság jelenként. „Csináltatott a király egy nagy elefántcsont trónt, és bevonatta színarannyal” – írja a Királyok Első Könyve Salamon királyról, és elefántcsont palota építésével jelzi az izraeli Akháb király vagyonát is Samáriában (1Királyok 22:39). Az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) jelentése szerint hatalmas tűz pusztította el azt a lenyűgöző épületet, amelyben az elefántcsontdarabkákat megtalálták. Az épület minden bizonnyal Kr e. 586-ban, a babilóniak pusztítása során égett le. A régészek mintegy 1500 apró elefántcsonttöredéket találtak, melyekből újra összeállították az egykori gazdag díszítőpaneleket. „Összeraktunk és -illesztettünk több száz darabkát, és a folyamat végén megérthettük, hogy a lelet legalább 12, egyenként mintegy 5 x 5 cm-es négyzetalakú panelt burkolt, amelyeket eredetileg beépítettek a fa bútorokba” – mondták el a kutatók a Jediót Ahrónót online hírportáljának (ynet). Harel Shochat, a Haifai Egyetem munkatársa mikroszkópos vizsgálattal kimutatta, hogy a maradványok egy elefánt agyarához tartoztak. Ezen romok között korábban más luxuscikkeket is találtak, egy achát féldrágakőből készült pecsétet, vaníliával ízesített borral töltött kancsókat, pecsétlenyomatot.


10 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése

Kommentare


bottom of page