Keresés
  • Grüll Tibor

Elefántcsont-díszek Jeruzsálemből

A 2022 szeptemberében a Dávid Városában (Jeruzsálem) talált elefántcsonttöredékek a zsidó királyság kettészakadása utáni, de még a babiloni fogság előtti időkből származnak, és eddig még soha nem kerültek elő Jeruzsálem területén. Az elefántcsontból faragot díszeket bútorokba beépített fatáblaelemekben alkalmazták, amelyekbe intarziaszerűen illesztették bele őket. A kivételes műtárgyakat Jeruzsálem mai óvárosa mellett, a Giváti-parkoló ásatásain fedezték fel az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és a Tel-avivi Egyetem régészei közös kutatásukon. Az ókor egyik legértékesebb, az aranynál is drágább nyersanyagának tekintett elefántcsont maradványai egy Jeruzsálem hatalmának csúcspontján, a Kr. e. 8–7. században működő hatalmas kormányzati épület romjai közül kerültek elő. Az Első Szentély korából eddig csak a térség nagy királyságainak fővárosaiban bukkantak elefántcsont-díszítésekre, például Nimrudban, Asszíria egykori fővárosában, és Samáriában, a kettészakadt zsidó királyság északi részének, Izraelnek a fővárosában. Az elefántcsont használatával a régészek szerint Jeruzsálem is csatlakozik ezekhez a fővárosokhoz, megerősítve a város jelentőségét és központi szerepét a térségben, és egy sorba helyezve azt Asszíria és Izrael központjával az egykori globális közigazgatási és gazdasági rendszerben. A Biblia többször is említi az elefántcsontot, mindig az uralkodói gazdagság jelenként. „Csináltatott a király egy nagy elefántcsont trónt, és bevonatta színarannyal” – írja a Királyok Első Könyve Salamon királyról, és elefántcsont palota építésével jelzi az izraeli Akháb király vagyonát is Samáriában (1Királyok 22:39). Az Izraeli Régészet Hatóság (IAA) jelentése szerint hatalmas tűz pusztította el azt a lenyűgöző épületet, amelyben az elefántcsontdarabkákat megtalálták. Az épület minden bizonnyal Kr e. 586-ban, a babilóniak pusztítása során égett le. A régészek mintegy 1500 apró elefántcsonttöredéket találtak, melyekből újra összeállították az egykori gazdag díszítőpaneleket. „Összeraktunk és -illesztettünk több száz darabkát, és a folyamat végén megérthettük, hogy a lelet legalább 12, egyenként mintegy 5 x 5 cm-es négyzetalakú panelt burkolt, amelyeket eredetileg beépítettek a fa bútorokba” – mondták el a kutatók a Jediót Ahrónót online hírportáljának (ynet). Harel Shochat, a Haifai Egyetem munkatársa mikroszkópos vizsgálattal kimutatta, hogy a maradványok egy elefánt agyarához tartoztak. Ezen romok között korábban más luxuscikkeket is találtak, egy achát féldrágakőből készült pecsétet, vaníliával ízesített borral töltött kancsókat, pecsétlenyomatot.


2 megtekintés0 hozzászólás

Friss bejegyzések

Az összes megtekintése