Papirusztekercs és pásztorbot. Frígia faragott és írott világa. Földgömb 40. évf. 358. sz. (2022. szeptember-október) 70-79.

“The Book of Fate.” A distinctive representation of Matronae/Parcae and the spread of literacy in the Northern provinces of the Roman Empire. Religion in the Roman Empire 7:3 (2021) 403‒429.

Róma békéje ‒ Róma háborúja. A Római Birodalom háborúinak természetrajza. Rubicon 33. évf. 7-8. sz. (2022) 18-33.

Az ókor modernitása, avagy milyen tanulságokkal szolgál korunk számára a római történelem? BBC History XII. évf. 2. szám (2022 február) 80-81.

“With spiritual writings and Homeric words”. A Hypsistarian soothsayer in fourth-century Phrygia. Chiron 51 (2021) 355‒385.

Intertextuális utalások II‒III. századi phrygiai sírfeliratokon. Antik Tanulmányok 65 (2021) 197‒233. DOI: 10.1556/092.2021.00015

Az írásbeliség forradalma a római császárkorban. Magyar Tudomány 182. évf. 9. sz. (2021) 1233-1242.

„Könyörögjenek a halandók jó orvosságért”. Az Antoninus-kori járvány. In: Czeferner Dóra–Fedeles Tamás (szerk.): Dögvészkalauz. Járványok és gyógyításuk története az ókortól napjainkig. Pécs: Kronosz, 2021, 27‒40, 227 (jegyetek), 231‒232 (bibliográfia). ISBN 9786156339232 pp. 256

Íróanyagok és íróeszközök ábrázolásai római síremlékeken. Kísérlet egy gyakori ikonográfiai motívum tipológiai elemzésére. Ókor 20. évf. 1. sz. (2021) 26‒45.

A Római Birodalom. Rubicon 32. évf. 5‒6. sz. (2021) 34‒49.

Az ókor alkonya. A NAT 2020 és az új gimnáziumi történelemtankönyv ókori fejezeteinek elemzése. Iskolakultúra 31. évf. 1. sz. (2021) 68‒85.

Hódítás könyvvel. Kik, mire, miért és hogyan írtak az ókori Rómában? BBC History 11. évf. 3. sz. (2021) 40‒46.

Annum Novum Felicem! Újév napja az ókori Rómában. hajonaplo.ma (Publikálva: 2020.12.31) https://hajonaplo.ma/aktualis/annum-novum-felicem.html

Silvanus as God of Boundaries in Pannonia. In Armando Cristilli, Alessia Gonfloni, Fabio Stok (szerk.): Experiencing the Landscape in Antiquity. I Convegno Internazionale di Antichità – Università degli Studi di Roma ‘Tor Vergata’. (BAR International Series 3015.) Oxford: BAR Publishing, 2020, pp. 159‒166. ISBN 978 1 4073 5740 9

A principátus, mint államforma kialakulása az ókori Rómában. In Bélyácz Katalin, Dévényi Anna, Gőzsy Zoltán (szerk.): Ókor (Árkádia Kiskönyvtár Történelem 4.) Pécs: Kronosz, 2020, 129‒152. ISBN 978 615 6048 48 6 (pp. 166)

A Római Birodalom jellemzése II. Agrippa beszédében. Flavius Iosephus: A zsidó háború II. 16.4. (345–401). Aetas 35. évf. 2. szám (2020) 47‒68.

Amerika első felfedezői. Jártak-e punok Brazíliában? BBC History 10. évf. 5. sz. (2020 május) 38‒43.

Újabb 50 dolog, amit nem képzeltél volna a rómaiakról. Budapest: Kalligram, 2019. pp. 368. ISBN 978-963-468-141-0

Talált tárgyak osztálya: 10 különleges tárgy a római korból. BBC History 9:7 (2019) 38-45.

Marcus Licinius Crassus: a leggazdagabb római. Rubicon 29: 5 (2019) 39-41.

„Ó idők! Ó erkölcsök!” Marcus Tullius Cicero: Róma legnagyobb szónoka és legpechesebb politikusa. Rubicon 29: 5 (2019) 44-47.

Cnaeus Pompeius Magnus. Rubicon 29: 5 (2019) 50-53.

A történelem mint propagandaeszköz a római köztársaság korában és a principátus idején. In: Böhm, Gábor; Czeferner, Dóra; Fedeles, Tamás (szerk.): Pécsi Tudományegyetem Bölcsész Akadémia 3. Pécs: PTE BTK Kari Tudományos Diákköri Tanács, 2019, 9‒33.

From knowledge transfer to transplantation. The economic role of medical plants in the Roman Empire. In Grüll Tibor (ed.): Transfer and Mobility. Proceedings of the Fourth Conference on the Ancient Economy at Pécs (Ancient Near Eastern and Mediterranean Studies 3.) Pécs–Budapest: University of Pécs, Department of Ancient History – L’Harmattan, 2018 [2019], 109–128.

„Post mortem vivere” – Gondolatok Trimalchio síremlékéről. Antik Tanulmányok 62 (2018) 151‒178.

The Idea of World Empire in Ancient Rome. Specimina Nova Universitatis Quinqueecclesiensis Pars Prima XXIV. köt. (2017) [2018] 7‒57.

Orbem terrarum subicere. Világbirodalmi törekvések és földrajzi ismeretek az ókori Rómában. Ókor 17. évf. 1. sz. (2018) 59‒77.

„Ellenlábasok”. Az ókori földrajz egyik alapproblémájának hatása a középkori világképre. In Vitári Zsolt (szerk.): Globális vetületek. Ünnepi kötet Fischer Ferenc 65. születésnapjára. Pécs–Budapest: PTE BTK Történettudományi Intézet, Fakultás Kiadó 2018, 173‒186.

Origo as identity factor in Roman epitaphs. In: Cupcea, George; Varga, Rada (eds.): Social Interactions and Status Markers in the Roman World. Oxford: Archaeopress, 2018, 141–152. (Archaeopress Roman Archaeology 37.)

Igazság és hazugság a római történetíróknál és az epigráfiai emlékekben. Ókor 16. évf. 4. sz. (2017) [2018] 36‒46.

Az antik Róma és a migránskérdés. In Besenyő János, Miletics Péter (szerk.): Szemelvények a XXI. századi migráció témaköréből. Budapest: MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság, Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely, 2017, 7–43.

A városi territoriumok gazdasági jelentősége a Római Birodalomban. In Takács Levente (szerk.): A városi territoriumok gazdasági jelentősége a Római Birodalomban. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017. 45‒57. (Agatha 29.)

A dódekaedron-rejtély. Ókor 15:3 (2016) 69‒73.

The enigma of the dodecahedron. In Gradvohl Edina, Szabó Ádám (eds.): From Poleis to Magos. Studia György Németh sexagenario dedicata. Budapest – Debrecen: Kódex, 2016, 148‒156. (Hungarian Polis Studies 22.)

A globalizáció és multikulturalizmus kérdései a Római Birodalomban. Korall 63 (2016) 69‒83.

„Non extincta lues.” Az Antoninus-kori járvány. Ókor 14. évf. 3. sz. (2015) 37‒47.

Latin feliratok a Barbaricumban. In: Csabai Zoltán, Szabó Ernő, Vilmos László, Vitári-Wéber Adrienn (szerk.): Európé égisze alatt: Ünnepi tanulmányok Fekete Mária hatvanötödik születésnapjára kollégáitól, barátaitól és tanítványaitól. Pécs; Budapest: L’Harmattan; PTE BTK Ókortörténeti Tanszék, 2015,  63‒76. (Ókor‒Történet‒Írás 4.) 

Trendek és súlypontok a római gazdaságtörténet fél évszázados kutatásában. In Csabai Zoltán, Földi Zsombor, Grüll Tibor, Vér Ádám (szerk.): Ökonómia és ökológia: Tanulmányok az ókori gazdaságtörténet és történeti földrajz köréből. Pécs‒Budapest: L’Harmattan; PTE BTK Ókortörténeti Tanszék, 2015,  177‒190. (Ókor‒Történet‒Írás 3.) 

Rómaiak a Szaharában: A „só- és rabszolgaút” működése a császárkorban. Afrika Tanulmányok 8:2 (2014) 69‒78. 

Mediterrán kikötővárosok a római korban. Ókor 13:1  (2014)  61‒75. 

Expositio totius mundi et gentium: A peculiar work on the commerce of Roman Empire from the mid-fourth century-compiled by a Syrian textile dealer? In Csabai Zoltán (szerk.): Studies in Economic and Social History of the Ancient Near East in Memory of Péter Vargyas. Budapest‒Pécs: L’Harmattan; PTE BTK Ókortörténeti Tanszék, 2014,  629‒642. (Ancient Near Eastern and Mediterranean Studies 2.) 

Palmyra közvetítő szerepe a keleti kereskedelemben. Antik Tanulmányok 58:2 (2014) 247‒259.

Halászat, haltenyésztés és halszószgyártás a Római Birodalomban. Ókor 13:3 (2014) 36‒51. 

„Ubique fines”: Határok és határkövek a Római Birodalomban. Ókor 12:1 (2013) 47‒59.

A Római Birodalom ökológiai hatásai. Magyar Tudomány 174: 9 (2013) 1026‒1034. 

Braun Ádám, Ferenczi Roland, Grüll Tibor (ford.): Expositio totius mundi et gentium: Egy késő antik gazdaságföldrajzi forrás. Ókor 11:1 (2012) 85‒96. 

„Kőre írt szavakkal”: Az Augustus-forum szerepe a római történelmi emlékezet formálásában. Ókor 10:1 (2011) 72‒84. 

Kelet Nyugaton: A Kelet gazdasági, kulturális és vallási befolyása a Római Birodalom nyugati felében. Ókor 10:3 (2011) 42‒57. 

Róma és a külső Óceán. Mediterrán Világ 12 (2009) 3‒20. 

Terrae cognitae: a Római Birodalom földrajzi világképe. Mediterrán Világ 8 (2008) 92‒106. 

A principátus geopolitikai propagandája. Ókor 7:3 (2008)  56‒65. 

Könyvtárak és könyvkiadás az ókorban. In Havas László, Tegyei Imre (szerk.): Bevezetés az ókortudományba I.: A görög és római világ írásos és tárgyi emlékei. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 1996, 223‒231. (Agatha 2.) 

Trimalchio’s Corinthian Ware. Acta Antiqua 36 (1995) 101‒105.

Szobrok a görög és római közkönyvtárakban. Magyar Könyvszemle 108:3 (1995) 239‒255.